Nézeteink
2020. szeptember 03.
A Balaton mitológia időszerűsége
A Balaton mitológia történetei a néprajzi és művészi értékükön túl képesek lélekkel megtölteni a természeti és épített környezetet.
Óriás él leláncolva a Balaton mélyén. Óriások sírjai a tanúhegyek. Varázslatos kecskék megkövesedett körmei találhatók Tihanyban a kőzetekben. Tündérek laknak a forrásokban, barlangokban. A tó királya és sellők lubickolnak a vízben és még hosszan sorolhatnánk a számtalan szellemi lényt mely máig itt él a Balatonban és a Balaton környékén.
Mi szükség van a XXI. században a balatoni mondákkal, mesékkel, mítoszokkal, legendákkal, regékkel és egyéb szájhagyományból gyűjtött töredékekkel való foglalatosságra?
Tudományos nézőpontból nézve a dolgot, akkor azt látjuk, hogy a tudományos kutatással, a különböző elméletek alkalmazásával nagyon sok értékes információt nyerhetünk ki belőlük. Gondolok itt például olyanokra, mint: Miért hitték valóságosnak ezeket a történeteket? Mely korban, miként és miért úgy értelmezték őket? Milyen plusz tartalmakat adtak hozzá és milyen tartalmakat vetettek el belőlük neves művészek, vagy névtelen szerzők a történetek újra teremtésekor? Mi a valós alapmotívuma egyes történetcsoportnak? A ma már érthetetlen mitikus nyelven megfogalmazott történetek megfogalmazhatók e mai nyelven? Milyen szabályok szerint változnak ezek a történetek? Ilyen és hasonló kérdésekre kapott válaszok és információk segíthetnek más mesék, mondák, mítoszok igazság és valóságtartalmainak megértését is. Nem utolsó sorban választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mely történetek és miért pont azok ragadják meg az embereket.
Kulturális szemszögből nézve ezek a történetek néprajzi és művészi értéket képviselnek. Esztétikai élményt nyújtanak, erkölcsi útmutatással szolgálnak, őrzik a hagyományokat és a népi kultúrát.
Gazdasági nézőpontból nézve arcot tudnak adni a Balatonnak, alapot képesek adni a Balaton image újra alkotásához, így turisztikai, idegenforgalmi, kulturális és gazdasági területen is képesek lennének értéket és eredményt produkálni.
Oktatás nevelés területén a gyermeki képzeletvilágba beépülve képesek lennének másként láttatni a világot, élménygazdagabbá varázsolni a szabadidő eltöltését, egyszerűbbé tenni a természeti és kulturális értékek megóvását, ápolását, természetessé tenni a környezettudatos viselkedést, a környezetvédelmet.
A Balaton mitológia történetei a turizmus, a vendéglátó ipar, a környezetvédelem, az egészségvédelem, az ismeretterjesztés, a művészet és a kultúra területén is képesek értéket és eredményt produkálni.
A Balaton mitológia olyan etikai szintre kívánja emelni a gyerekeket és a felnőtteket, hogy a közeljövőben ne legyen szükség a drága prevenciókra és figyelemfelkeltő intézkedésekre a környezettudatos viselkedés, a fenntartható hal és vízgazdálkodás eléréséhez. A környezetet védő befektetések és a fenntartható termelés természetes legyen. Ösztönözze az ökoturizmust és az egészségbarát vendéglátást.
A bemutatás problematikájának megoldása
A meséket, mondákat, mítoszokat, legendákat, regéket nem lehet egységbe fogni, egységbe foglalni. Ezeknek a történeteknek az értelmezése sokféle nézőpontból származik. Nincs egy elsődleges, kívülálló és felsőbbrendű, különleges nézőpont ahonnét mindenki számára befogadhatóan és elfogadhatóan láttatni lehetne ezt a varázslatos világot, ezeket a történeteket.
Akkor mit lehet tenni? El kell dönteni, hogy van e célunk ezekkel a történetekkel, vagy nincs? Ha nincs célunk vele, akkor el kell fogadnunk ezt a kaotikus zűrzavart, a stílusok és minőségek, meg a minősíthetetlenségek burjánzását, az értelmezések és értetlenségek színes kavalkádját. Ha van célunk velük, akkor meg kell határozni, hogy mi a cél? Mondjuk a megőrzés? Az eddig felgyűjtött és különféle változataikban feldolgozott, előadott szöveges és képi anyag megőrzése? Igen, ennek is kell az egyik célnak lenni, egy forrás gyűjtemény elengedhetetlenül fontos. De ha csak a megőrzés van, akkor a mítosz meghal, mert ez egy élő, folyton változó formában megmutatkozó szellemi entitás. Célunk lehet az alkotói szabadság, a művészi sokszínűség is és akkor szabad folyást kell engednünk a művészi újra értelmezések sokaságának. Bíztatni, támogatni kell a művészeket, hogy alkossak e témában. De célunk lehet az is amit a bevezetőben említettem, hogy ismeretterjesztésre, a Balaton image erősítésére használjuk fel ezeket a történeteket. Ekkor viszont alkalmazni kell a bevált képi megjelenítési formákat és vizuális narrációt.
Amennyiben ezeket a balatoni meséket, mondákat, mítoszokat, legendákat, regéket (Balaton mitológiai történetek) úgy szeretnénk eljuttatni a gyerekekhez és a felnőttekhez, hogy az beépüljön a tudatukba, akkor a történeteket a befogadók igényéhez, elvárásaihoz és elfogadási szintjéhez kell és szabad igazítani. Mondhatjuk úgy is, hogy a nehezen befogadható értéket, a keserű gyógyszerhez hasonlóan édes szirupba csomagolva kell beadni. Így mind írásban, mind képi világban fragmentáltan, a különböző gyerek-korosztályoknak, a fantasy- és anime-rajongó kamaszoknak, az átlagembereknek és a műértőknek is másképpen lehet és kell bemutatni a történeteket. A mesék, a mítoszok, a mondai hagyomány és legendák világa ezt megengedik, sőt ez az örök túlélésük és az állandó jelenlétük alapelve.
A Balaton mitológia történetei a néprajzi és művészi értékükön túl képesek lélekkel megtölteni a természeti és épített környezetet.
Óriás él leláncolva a Balaton mélyén. Óriások sírjai a tanúhegyek. Varázslatos kecskék megkövesedett körmei találhatók Tihanyban a kőzetekben. Tündérek laknak a forrásokban, barlangokban. A tó királya és sellők lubickolnak a vízben és még hosszan sorolhatnánk a számtalan szellemi lényt mely máig itt él a Balatonban és a Balaton környékén.Mi szükség van a XXI. században a balatoni mondákkal, mesékkel, mítoszokkal, legendákkal, regékkel és egyéb szájhagyományból gyűjtött töredékekkel való foglalatosságra?
Tudományos nézőpontból nézve a dolgot, akkor azt látjuk, hogy a tudományos kutatással, a különböző elméletek alkalmazásával nagyon sok értékes információt nyerhetünk ki belőlük. Gondolok itt például olyanokra, mint: Miért hitték valóságosnak ezeket a történeteket? Mely korban, miként és miért úgy értelmezték őket? Milyen plusz tartalmakat adtak hozzá és milyen tartalmakat vetettek el belőlük neves művészek, vagy névtelen szerzők a történetek újra teremtésekor? Mi a valós alapmotívuma egyes történetcsoportnak? A ma már érthetetlen mitikus nyelven megfogalmazott történetek megfogalmazhatók e mai nyelven? Milyen szabályok szerint változnak ezek a történetek? Ilyen és hasonló kérdésekre kapott válaszok és információk segíthetnek más mesék, mondák, mítoszok igazság és valóságtartalmainak megértését is. Nem utolsó sorban választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mely történetek és miért pont azok ragadják meg az embereket.
Kulturális szemszögből nézve ezek a történetek néprajzi és művészi értéket képviselnek. Esztétikai élményt nyújtanak, erkölcsi útmutatással szolgálnak, őrzik a hagyományokat és a népi kultúrát.
Gazdasági nézőpontból nézve arcot tudnak adni a Balatonnak, alapot képesek adni a Balaton image újra alkotásához, így turisztikai, idegenforgalmi, kulturális és gazdasági területen is képesek lennének értéket és eredményt produkálni.
Oktatás nevelés területén a gyermeki képzeletvilágba beépülve képesek lennének másként láttatni a világot, élménygazdagabbá varázsolni a szabadidő eltöltését, egyszerűbbé tenni a természeti és kulturális értékek megóvását, ápolását, természetessé tenni a környezettudatos viselkedést, a környezetvédelmet.
A Balaton mitológia történetei a turizmus, a vendéglátó ipar, a környezetvédelem, az egészségvédelem, az ismeretterjesztés, a művészet és a kultúra területén is képesek értéket és eredményt produkálni.
A Balaton mitológia olyan etikai szintre kívánja emelni a gyerekeket és a felnőtteket, hogy a közeljövőben ne legyen szükség a drága prevenciókra és figyelemfelkeltő intézkedésekre a környezettudatos viselkedés, a fenntartható hal és vízgazdálkodás eléréséhez. A környezetet védő befektetések és a fenntartható termelés természetes legyen. Ösztönözze az ökoturizmust és az egészségbarát vendéglátást.
A bemutatás problematikájának megoldása
A meséket, mondákat, mítoszokat, legendákat, regéket nem lehet egységbe fogni, egységbe foglalni. Ezeknek a történeteknek az értelmezése sokféle nézőpontból származik. Nincs egy elsődleges, kívülálló és felsőbbrendű, különleges nézőpont ahonnét mindenki számára befogadhatóan és elfogadhatóan láttatni lehetne ezt a varázslatos világot, ezeket a történeteket.
Akkor mit lehet tenni? El kell dönteni, hogy van e célunk ezekkel a történetekkel, vagy nincs? Ha nincs célunk vele, akkor el kell fogadnunk ezt a kaotikus zűrzavart, a stílusok és minőségek, meg a minősíthetetlenségek burjánzását, az értelmezések és értetlenségek színes kavalkádját. Ha van célunk velük, akkor meg kell határozni, hogy mi a cél? Mondjuk a megőrzés? Az eddig felgyűjtött és különféle változataikban feldolgozott, előadott szöveges és képi anyag megőrzése? Igen, ennek is kell az egyik célnak lenni, egy forrás gyűjtemény elengedhetetlenül fontos. De ha csak a megőrzés van, akkor a mítosz meghal, mert ez egy élő, folyton változó formában megmutatkozó szellemi entitás. Célunk lehet az alkotói szabadság, a művészi sokszínűség is és akkor szabad folyást kell engednünk a művészi újra értelmezések sokaságának. Bíztatni, támogatni kell a művészeket, hogy alkossak e témában. De célunk lehet az is amit a bevezetőben említettem, hogy ismeretterjesztésre, a Balaton image erősítésére használjuk fel ezeket a történeteket. Ekkor viszont alkalmazni kell a bevált képi megjelenítési formákat és vizuális narrációt.
Amennyiben ezeket a balatoni meséket, mondákat, mítoszokat, legendákat, regéket (Balaton mitológiai történetek) úgy szeretnénk eljuttatni a gyerekekhez és a felnőttekhez, hogy az beépüljön a tudatukba, akkor a történeteket a befogadók igényéhez, elvárásaihoz és elfogadási szintjéhez kell és szabad igazítani. Mondhatjuk úgy is, hogy a nehezen befogadható értéket, a keserű gyógyszerhez hasonlóan édes szirupba csomagolva kell beadni. Így mind írásban, mind képi világban fragmentáltan, a különböző gyerek-korosztályoknak, a fantasy- és anime-rajongó kamaszoknak, az átlagembereknek és a műértőknek is másképpen lehet és kell bemutatni a történeteket. A mesék, a mítoszok, a mondai hagyomány és legendák világa ezt megengedik, sőt ez az örök túlélésük és az állandó jelenlétük alapelve.
