Egy megfelelő kifejezést kerestem, mely tartalmában fedi a tevékenységet és emellett még blikkfangos is (feltűnő, szembeötlő, mutatós, a figyelmet megragadó). Először csak a balatoni mesék, A NAGY BALATONI MESEKÖNYV elképzelés futott. Aztán a történetek alaposabb megismerése és tanulmányozása során kiderült, hogy itt több dologról van szó, nem csak egyszerűen mesékről és mondákról. A Balaton kialakulását és a tihanyi kecskekörmök keletkezését elmesélő történetek teljességgel megfelelnek a mítosz fogalomkörébe tartozáshoz. Ekkor került előtérbe a Balaton mítoszai kifejezés (2016). Körülbelül ezzel egy időben vált ismerté a Székely legendárium, mely Székelyföldön szinte azonos tevékenységet valósított meg, mint amit én szerettem volna.

Ennek kapcsán felvetődött a Balatoni legendárium elnevezés is. Sokáig latolgattam ennek a lehetőségét, mert a legendárium még is csak szélesebb tevékenységet sugall, mint a Balaton mítoszai, mely igazából csak a Balaton keletkezését elbeszélő történetekre utal. Aztán 2017-ben, mikor A Balaton mítoszai és képi ábrázolásuk címmel készültem egy előadásra (EMBERKÖZPONTÚ TUDOMÁNY, a Tomori Pál Főiskola MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE 2017. keretében rendezett konferencia) döbbentem rá, hogy az összeszedett anyag mitologikus szerkezettel rendelkezik. Van benne keletkezés történet, óriások, tündérek, királylányok, hősök csodás cselekedetei, stb. mint általában a mitológiákban. A mitológia szó jelentésének és tartalmának ismételt áttanulmányozása után úgy döntöttem az a megfelelő kifejezés. A Balaton mitológia kifejezés blikkfangos is és jelentésében fedi is azt a tartalmat és tevékenységet melyet célul tűztem ki magunk elé. (Zugor Zoltán 2020.)

Aki bővebben szeretne megismerkedni a mitológia szó jelentésével és tartalmával, vagy kételye van, hogy ezen esetben jogos e ennek a szónak a használata, annak ajánlom figyelmébe Apollódoros Mitológiáját, mely alapja a görög mitológiának és minden későbbi mitológiának. Valamint Jacob Gimm Deutsche Mythologie című könyvét, mely a német törzseknek a kereszténnyé válás előtti vallásos felfogását rekonstruálja, vagy Kandra Kabos Magyar mythologia és Ipolyi Arnold Magyar mythologia című kötetét, melyek zömében hiedelmeket, babonákat, mondákat és kis részben ősi magyar mítoszokat is tartalmaznak, valamint Duma-István András Csángó mitológia című könyvét, mely szinte kizárólag csak néprajzi hagyományokat közöl. Továbbá álljon itt egy-két idézet a szótárakból a mitológia szó meghatározása.

A mitológia szó jelentése

A magyar nyelv értelmező szótara szerint:

MITOLÓGIA főnév ..iát, ..iája (régies írva: mythologia is) (tudományos)
1. Valamely nép mítoszainak összessége, ill. rendszere.
2. Mítoszokban gyökerező v. megnyilvánuló világnézet.
3. A mítoszokkal foglalkozó tudomány

A Wikiszótár szerint:

mitológia (főnév)
1. Egy nép hősmondáinak, legendáinak összessége, illetve rendszere.
2. A hősmondák világnézete, amelyben egy nép kultúrája gyökerezik.
3. Tudományág, amely a hősmondákkal, legendákkal foglalkozik.
Eredet [mitológia < latin: mythologia (mondák) < görög: müthologia (legendák) < müthos (monda, szóbeszéd)< ma, mi (szól)]

A Pallas nagylexikon szerint:

(gör.) a. m. 1. mitoszok rendszere, 2. mitosz-tudomány. Minthogy pedig a mitosz ez összetételben használt jelentése szerint a. m. monda, rege: a M. (2. értelmében) a mondák, regék, tüzesebben vallási mondák, hitregék tudománya. Mint ilyen az egyetemes és összehasonlító vallástudománynak az a része, mely a mondákba, regékbe foglalt vallási képzetek és tanok eredetét, jelentését kutatja és fejtegeti.