Gyűjtemény

- Az összegyűjtött anyag csak adathalmaz -
- A kiértékelt adat hasznosinformáció -

Források

Elöljáróban a teljesség igénye nélkül közlünk egy listát azokról a forrásokról melyekben valamilyen balatoni mesét, mondát, mítoszt, legendát, regét és szövegtöredéket (röviden Balaton mitológiai történetet) találhatunk. A rendszerezés, feldolgozás folyamatban van. Remélhetően az elkövetkező években egy adatbázisban elérhető lesz valamennyi forr...
Bővebben
Elöljáróban a teljesség igénye nélkül közlünk egy listát azokról a forrásokról melyekben valamilyen balatoni mesét, mondát, mítoszt, legendát, regét és szövegtöredéket (röviden Balaton mitológiai történetet) találhatunk. A rendszerezés, feldolgozás folyamatban van. Remélhetően az elkövetkező években egy adatbázisban elérhető lesz valamennyi forrás.

1731 - Bél Mátyás - Dr. Lukács Károly: A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt 1989
1778 - P. Kein - Sammlungen nierkwürdiger Naturseltenheiten des Königreich Ungarns
1781 - 1782 - Conrad Dominik Bartsch – Blattensee
1781 - 1782 - Paul Bartsch - VERSTEINERTEN ZIEGENKLAUEN AUS DEM PLATTENSEE IN UNGARN
1798 - Csokonai Vitéz Mihály - A tihanyi echóhoz
1818 - Richard Bright - Travels from Vienna Through Lower Hungary
1822 - JENNY RUDOLF VON - Handbuch für Reisende in dem Oesterreichischen Kaiserstaate
1829 - Csaplovics János - Gem'älde von Ungern
1831 - Ludvig Samuel - Reise in Ungarn im Jahre 1831
1833 - Normann Hans - Ungarn, das Reich, Land und Volk, wie es ist. Leipzig
1835 - Paget - Hungary_and_Transylvania
1836 - Fáy András - Sió tündéres rege
1839 - Regélő – Füred
1842 - Kohl - Hundert Tage auf Reisen in den österreichischen Staaten
1844 - Kisfaludy Sándor – összes művei
1845 - Császár Ferenc - Thern Károly - Tihany ostroma opera
1847 - Fénye Elek - Magyarország leírása
1847 - Garay János - Balatoni kagylókról
1847 - Tompa Mihály - Két menyasszony – ballada
1848 - Horváth Bálint - A füredi-savanyúvíz s Balaton környéke
1854 - Ipolyi Arnold - Magyar Mithológia
1856 - Köves János - Örsi regék Örs szittyavezér életéből
1856 - Gebhardt János - Heilige sagen in Österreich: neue folge von "Die heilige sage in Österreich
1859 - Vermaleken - Myfhen u. Briiuche des Volkes in Ósterreich
1860 - Bonyhai József - Balatoni kecskekörmök - Vasárnapi Ujság
1863 - Balaton-füredi napló
1863 - Orzovenszky Károly - Balaton-füred és győgyhatása
1864 - Mórocza Dániel - Religió
1864 - Gróf Majláth János után Kazinczy Ferenc -Magyar regék, mondák
1876 - Sziklai János A Balaton oriás - Adatok Zalamegye történetéhez 2
1877 - H L - A Balaton eredete - Adatok Zalamegye történetéhez 4
1878 - Jalsovics Aladár - A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei
1879 - Vasárnapi újság
1882 - Zalamegye
1886 - Wislocki - Märchen und Sagen der transsilvanischen Zigeuner
1887 - Herman Otto - Magyar halászat könyve
1889 - Sziklay János - Balatonunk egészségügyi gazdasági és turisztikai értéke
1889 - Pápai Lapok
1889 - Sziklay János - Balatonvidéki kalauz -Turisták és fürdőzők kézikönyve
1891 - Jókai Mór - A rémhalász
1896 - Benedek Elek - Magyar mese és mondavilág
1896 - Eötvös Károly - Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben
1897 - Veszprémi Független Hirlap
1900 - 1917 – Balatonvidék
1902 - Herczeg Ferenc - Balatoni rege
1902 - Jankó János - A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei
1902 - Sági János - A Balaton írásban és képekben
1904 - Sági János – Keszthely vidéki regösök
1906 - Sebestyén Gyula - Népköltési gyűjtemény
1907 - Kardos Ignác Samalya Ferenc - A Balaton összes fürdő és üdülőhelyeinek leirása
1909 - Eötvös Károly - Balatoni utazás
1910 - Madarász Flóris - Balaton költészete
1916 - Reikovic Dahorka - A Balaton keltezésének mondái
1918 - Kozma Imre - Kisemberek mesekonyve
1920 - Váth János - Balatoni emberek
1925 - Róheim Géza - Magyar néphit és népszokások
1926 - Váth János - A Balaton tükröződése
1926 - N. Szabó Gyula – Zalaország
1931 - Lukács Károly – Balaton
1931 - N. Szabó Gyula - Hévíz monográfiája
1933 - N. Szabó Gyula - Jegyzetek a magyar tenger partján
1934 - Dornyay-Vigyázó - Balaton és környéke részletes kalauza
1935 - Sebestyén Gyula - Mosolygó balatoni emlékek
1935 - Sziklay János - Mit csinált a régi Balaton - egylet
1936 - Cholnoky Jenő – Balaton
1940 - Iklódi -Szabó János - A Magyar Tenger megvilágitásában
1942 - Babits Mihály A második ének
1942 - Balatoni szemle
1942 - Cholnoky Jenő - Utazásaim élményeim kalandjaim
1943 - Margittay Rikárd - Balaton tájak-emberek
1944 - Kovács József - A Balatonvidék múltja és regevilága
1947 - Vajkai Aurél - Az ördöngös molnárlegény
1956 - Komjáthy István - Botond
1957 - Dr Damay-Domyay Béla - Dr Zákonyi Ferenc - Balaton útikalauz
1957 - Komjáthy István - SomogyMegyei Néplap
1960 - Komjáthy István - SomogyMegyeiHirlap
1964 - Vajkai Aurel - Balaton mellek
1968 - Lipták Gábor - Aranyhíd
1968 - Lipták Gábor - Hínártündérek
1969 - Dr Bendety László - Dr V Nagy Imre - A Balaton évszázados partvonalváltozásai
1971 - Nyék Sándor - Szájhagyomány gyűjtés
1972 - Lengyel Dénes - Régi magyar mondák
1975 - Lipták Gábor - Amiről a vizek mesélnek
1977 - Lipták Gábor - Ezüsthíd
1977 - Pintér Pálné - A csodakút tündére
1978 - Lipták Gábor - Amiről a kövek mesélnek
1978 - Vajkai Aurél - Néprajz kut veszpém m.
1984 - Antalffy Gyula - A reformkor Balatonja
1986 - Mészáros Gyula - Tükörbül idéztünk ördögöt - Kisdörgicse hiedelemvilága
1988 - Az ólomerdő
1990 - Czinke Ferenc - Tihanyi mesék
1992 - Veress D csaba - Felsőörs évszázadai
1998 - Ethnografia - Történeti mondák a Káli medencében
1999 - Lellei mesék - A város amelyben élünk
2000 - A Balaton könyve
2000 - Dörgicse.hu
2001 - Boksay György - Párbaj a Balaton jegén
2002 - Wass Albert - Válogatott magyar mondák és népmesék
2003 - Katona László - Balatomi mesék
2004 - Gyárfás Endre - Alsóörsi mesék és mondák
2007 - Németh István Péter - Kalauz az Aranyhídra
2009 - Csizmazia Zsolt - A tihanyi faágyú igaz története
2009 - Magyar mondák - A tihanyi visszhang
2011 - Nyulász Péter – Helka, Ciprián, Kamor
2013 - Koncz Mária - Rékassy Eszter - Legendák útján
2014 - Praznovszky Mihály - Mesés Füred
2014 - Múltunk nyomában - mese monda gyűjtemény
2014 - Túri Török Tibor - Helka és Kelén

Történetek

A felgyűjtött írott anyag nagyon vegyes, vannak írók, költők által szépen megfogalmazott igen magas művészi igénnyel létrehozott alkotások, máskor csak röviden lejegyzett történet, vagy pontatlan, töredékes megjegyzés. A történetek nyelvezete is sok esetben elavult, régies ebből kifolyólag a mai gyerekek és ifjúság számára nem kívánatos. Így eze...
Bővebben
A felgyűjtött írott anyag nagyon vegyes, vannak írók, költők által szépen megfogalmazott igen magas művészi igénnyel létrehozott alkotások, máskor csak röviden lejegyzett történet, vagy pontatlan, töredékes megjegyzés. A történetek nyelvezete is sok esetben elavult, régies ebből kifolyólag a mai gyerekek és ifjúság számára nem kívánatos. Így ezeket a vegyes formában meglévő történeteket fogalmazzuk át a célközönség életkorának, érdeklődésének és nyelvhasználatának megfelelően, hogy minden korosztály megkaphassa a maga érdeklődési körének megfelelő történeteket a számára érthető nyelven. Ízelítőül közlünk itt hat átfogalmazott rövid történetet a Balaton és a tihanyi kecskekörmök keletkezéséről.

Síró lányka
Ősidőben falvak állottak a Balaton helyén melyeket elborított a víz. Szodoma és Gomorra volt a nevük. Bizonyság rá az egyik falu templomának harangja, amit Györök alatt fogtak ki a halászok és ott tartja a Szent-György-hegy oldalában egy harangláb. A másik elsüllyedt falu templomának harangja pedig még most néha kihallatszik a víz mélyéről. Lent a Balaton fenekén áll az a templom, abban egy leány, előtte medence; a leány folyton sír, könnyei a medencébe folynak, amíg a leány sír, a Balatonban mindig lesz víz

Kedvesét sirató lányka
A Balaton helyén hajdanán édenkert volt és benne egy szép ifjú hölgy lakott, akit szerelmi bú emésztett. Boldogságát egy hűtlen ifjú rabolta el és folyton azt siratta. Oly bőségben folytak a leány könnyei, hogy az édenkertben folyó kis patak nem győzte azokat befogadni. A patak kérte az anyaföldet adjon egyszerre annyi vizet, hogy haragjával a hitszegőre szállhasson. A kis csermely óriási tengerré növekedett. Víz alá került az egész határ, a hitszegőt kergette, de nem érhette el, mert egy szellem határt vetett a víznek. Haragja most is dúl s mintha most is üldözné a hitszegőt, a víz naponként kiront a part felé.

Részeges pásztor
Régen, nagyon régen, egy iszákos kecskepásztor legeltette nyáját azon a réten, amely fölött most a Balaton terül el. A kecskék szeretnek széjjel futni és egyszer az egyik kecske nagyon messzire futott. A pásztor szaladt utána, de megbotlott egy kőben. Nagyon megharagudott és égtelenül káromkodott, aztán a követ a kecske után dobta. A kő alatt forrás volt, mely felszökött s elborította az egész vidéket. Elnyelte a nyájat és a pásztort is. Abból a forrásból lett a Balaton. Viharban ma is úgy látszik, mintha a haragos pásztor vonulna át nyájával.

Tihanyi juhászok
„„Átkozottak voltak azok a tihanyi juhászok! — Mondogatták az öreg tihanyi halászok. Réges-régen az egyik juhász kincset keresett a mai Balaton helyén. Kihengergetett egy követ, ami a tündérek áldozó köve volt. A kő helyén olyan forrás támadt, hogy csak úgy dőlt belőle a víz. Járt a környék eltömni a forrást, de bizony hiába! Annyi víz tört elő, hogy a juhászokat a népeket és még a kecskéket is elvitte a víz. Ha nem hiszitek nézzétek meg Tihanynál, még a mai napig is kidobálja a víz a kecskék körmeit.


András király
András magyar király, Szent István unokatestvére szegényen jött haza a háborúból. A Balaton mellékén kecskepásztorral találkozott, akitől pénzt kért kölcsön, de ez kijelentette, hogy nem adhat, mert neki sincsen s állítása megerősítésére Istent is felhívta tanúnak. Erre András azt felelte: „Isten tudja, hogy van pénzed. Büntessen hát meg nyájaddal együtt!" Erre a pásztort és kecskéit nyomban elnyelték a hullámok. A kecskék megkövesedett körmeit a Balaton még a mai napig is földobja.

Béla király
A távoli napokban, amikor a tatár hordák perzselték az országot, akkor Béla királynak, az udvaroncoknak és a királyi állatoknak is menekülniük kellett előlük. Egy rövid időre Tihanyban leltek menedéket. A tatárok azonban gyorsan vágtattak utánuk, így kénytelenek voltak tovább menni. Látták viszont, hogy a kecskék már nem bírnak tovább futni, hátra kell hagyni őket. Mégsem akarták, hogy az ellenségnek jó vacsorája legyen belőlük, ezért Béla király, minden kecskéjét belekergette a Balatonba, mely ma is kihányja az állatok megkövesedett maradványait, a kecskekörmöket.

Képek, szobrok, illusztrációk

A teljesség igénye nélkül álljon itt egy lista azoknak a művészeknek a nevével, akik készítettek olyan festményt, szobrot, kerámiát, illusztrációt, mely valamelyik balatoni mesét, mondát, mítoszt, legendát, regét és szövegtöredéket (röviden Balaton mitológiai történetet) vizuálisan jelenítette meg.Baracsi Gabriella - illusztráció - Nyulász Péter...
Bővebben
A teljesség igénye nélkül álljon itt egy lista azoknak a művészeknek a nevével, akik készítettek olyan festményt, szobrot, kerámiát, illusztrációt, mely valamelyik balatoni mesét, mondát, mítoszt, legendát, regét és szövegtöredéket (röviden Balaton mitológiai történetet) vizuálisan jelenítette meg.

Baracsi Gabriella - illusztráció - Nyulász Péter (2016): Kamor. Budakeszi: Betűtészta kiadó
Bedi László - szobor
Boa Endre - szobor
Bohony Beatrix - illusztráció - Nyulász Péter (2011): Helka, Budakeszi: Betűtészta kiadó
Borsos Miklós – szobor- grafika
Czinke Ferenc - illusztráció - Czinke Ferenc (1990): Tihanyi mesék. Veszprém: VMMI
Csávás Csaba - szobor
Grimm József – illusztráció - Lipták Gábor (2004): Aranyhíd. Balatonfüred: Városi Könyvtár.
Hoffer Ildikó – kerámia
Lipovszky-Drescher Mária – kollázs
Sinkó Veronika – illusztráció - Dömötör Ákos szerk. (1988): Az ólomerdő. Budapest: Móra
Major Lajos – szobor
Mátrai Lajos György – szobor csoport
Mészáros Emőke – illusztráció - Katona László (2003): Balatoni mesék 1. Tapolca: Balaton-felvidéki Múltőrző Egyesület.
Pártay István – freskó
Rékassy Eszter – illusztráció - Koncz Mária, Rékassy Eszter (2013): Legendák útján. Tihany: Tihanyi Legenda Kft.
Simorka Sándor - illusztráció - B. Kovács Fréda (2009): A tihanyi visszhang. Pomáz: Kráter
Szántó Piroska – illusztráció - Lipták Gábor (1968): Aranyhíd. Budapest: Móra.
Szepesi Szűcs Barbara - illusztráció - Nyulász Péter (2014): Ciprián, Budakeszi: Betűtészta kiadó
Túri Török Tibor – relief sorozat
Varga Éva – illusztráció - Katona László (2003): Balatoni mesék 1. Tapolca: Balaton-felvidéki Múltőrző Egyesület.
Varga Nándor – freskó
Vastagh Éva – szobor
Vollein Ferenc – festmény
Zugor Zoltán – festmény, illusztráció - Benedek Elek (2006): Magyar népmesék. Budapest: Novum
Zsolnai Plossek Aladár – freskó

A művészek alkotásaikban a forrásokhoz hasonlóan, nagyon vegyes formában, széles palettán jelenítik meg a Balaton mitológia történeteit. Evvel kapcsolatban már megjelent egy rövid tanulmány, (ZUGOR Zoltán A Balaton mítoszainak képi megjelenítése (2018)Tudományos Mozaik 15. szám. Budapest: Tomori Pál Főiskola, 73-90.) melynek végkifejleteként megállapítottuk, hogy „ a Balaton mítoszainak képi ábrázolása a kor művészi stílusától és a művész aktuális értelmezésétől függ”.

A tanulmány idevonatkozó részét itt olvashatják el.

A teljes tanulmány itt érhető el.

Rendszerezés

Rendszerezés

Több mint 100 szerzőtől5 nyelvenTöbb mint 100 könyvbenTöbb mint 10 újságbanTöbb mint 200 változta néhány történetnek1700-1904 főként útleírások1860-1910 főként néprajzi gyűjtések1936-1950 főként útikalauzokban1965- szépirodalmi és illusztrált mese és monda feldolgozásokban szerepelnek1990- illusztrált színes mesekönyvekben2000- az interneten isA...
Bővebben
Több mint 100 szerzőtől
5 nyelven
Több mint 100 könyvben
Több mint 10 újságban
Több mint 200 változta néhány történetnek

1700-1904 főként útleírások
1860-1910 főként néprajzi gyűjtések
1936-1950 főként útikalauzokban
1965- szépirodalmi és illusztrált mese és monda feldolgozásokban szerepelnek
1990- illusztrált színes mesekönyvekben
2000- az interneten is

A déli és az északi part hagyományai között nincs különbség.

A felgyűjtött írott anyag műfaja nagyon vegyes, sok esetben csak egy-két mondatos megjegyzés, máskor pontatlan, töredékes. Az írott forrásokban szereplő történetekről sok esetben nehéz eldönteni, hogy mondáról, meséről, regéről, legendáról, valós történelmi eseményről, szépirodalmi alkotásról, mítoszról, vagy más szájhagyomány töredékről van e szó. Sok történetnek a változatai egyszer mondaként, egyszer meseként, máskor legendaként jelennek meg. Az adatközlő halászember nem foglalkozott történetei epikai műfajokhoz igazításával, így az azt lejegyző, vagy a történetet újra alkotó szerző adta meg a történet műfaji karakterét. Talán hasonló okok miatt van a lexikonok meghatározásaiban is sok átfedés, illetve néha zavar az ilyen történetek tudományos kategóriákba való besorolásával, amit még tetéz, hogy a köznyelvben a műfajok nevei már egészen más jelentés tartalmakat is hordoznak, mint ami a lexikonokban szerepel. Ezért nézzük át röviden ezeket az epikai műfajokat, hogy az általánosan ismert meghatározásokon túl egyértelműek legyenek az általam használt megkülönböztetési szempontok.

A mese
Gyermekeknek szól. A szellemvilágban, fantázia világban történő események leírása. Nincs köze a valós világhoz. Nincs valós ideje és földrajzilag behatárolható helye.

A monda
Történelmi korban zajlott esemény elbeszélése. Van behatárolható ideje és helye.

A rege
A monda egy változata. Hősökről szóló ének.

A legenda
Példamutató szent élet elbeszélése.

A mítosz
A szellemvilágból a valós világba betörő teremtő erő okozta esemény leírása. Köze van a valós világhoz. Helyhez köthető. Nincs behatárolható ideje.

Feldolgozás

Feldolgozás

Balatoni mesék, mondák, mítoszok, legendák, regék (Balaton mitológiai történetek) téma szerinti vázlatos csoportosítása:1. Óriások (Bakonyi óriások meséje, Balaton óriás és Haláp története).2. Elsüllyed falu (Gavan legenda, Síró lányka, Balatoni tündérkert, Szodoma és Gomora harangja, Szent Péter átka).3. A kecskeköröm keletkezése (Részeg pászto...
Bővebben
Balatoni mesék, mondák, mítoszok, legendák, regék (Balaton mitológiai történetek) téma szerinti vázlatos csoportosítása:

1. Óriások (Bakonyi óriások meséje, Balaton óriás és Haláp története).
2. Elsüllyed falu (Gavan legenda, Síró lányka, Balatoni tündérkert, Szodoma és Gomora harangja, Szent Péter átka).
3. A kecskeköröm keletkezése (Részeg pásztor, I. András és IV. Béla monda, Aranyszőrű kecskenyáj meséje).
3. Helyekhez (hegyek, sziklák, barlangok, források) kötődő történetek, (Harangozó börc, Szent György hegy és a sárkánya, Füredi érces forrás, Kenesei tatár likak, Tihanyi barátlakások, kincs legendák).
4. Tündérek, királylányok (Sió a Balaton tündére, Helka és Kelén, Tihanyi echó, Valéria monda).
5. Hősök (Kinizsi, Őrdöngős molnár legény, Gyulafi és Pisky várkapitányok, a györöki halászok, Sobri és Patkó betyárok)

Tanulmányozás

Tanulmányozás

A Balaton mítoszaiA kutatás fókuszában azok a történetek szerepelnek, melyek tartalmuknál fogva a Balaton keletkezését mondják el, így a fenti különbség tétel alapján, bármily furcsán is hangzik, nevezhetjük őket mítoszoknak, a Balaton mítoszainak. Nem csak lehet, hanem ajánlatos is mítosznak nevezni őket, mert csak a mítoszoknál használt elméle...
Bővebben
A Balaton mítoszai

A kutatás fókuszában azok a történetek szerepelnek, melyek tartalmuknál fogva a Balaton keletkezését mondják el, így a fenti különbség tétel alapján, bármily furcsán is hangzik, nevezhetjük őket mítoszoknak, a Balaton mítoszainak. Nem csak lehet, hanem ajánlatos is mítosznak nevezni őket, mert csak a mítoszoknál használt elméletek, definíciók és módszertani szempontok segítségével képesek vagyunk kezelni őket.

I.Sztyeblin-Kamenszkíj: „A mítosz olyan történet, mely ott, amikor megszületett és élt, valóságként éltek meg.”
Mircea Eliade: „A mítosz a szellemvilágból a valós világba betörő teremtő erő okozta esemény leírása. „
Máté-Tóth András: „A mítosznak köze van a valós világhoz. Nincs behatárolható ideje. „
Lévi-Strauss:
„A mítosznak nincs eredeti változata. A történetek változatai és értelmezései maga a mítosz.
A mítosz lényege a benne elmesélt történetben van.
Minden mítosznak réteges struktúrája

Az elmúlt 2800 évben a mítoszt értelmezték valós személyek valós történelmi események tükörképeként, allegóriaként, szimbólumként, költészetként, tudományként, archetípusként, struktúraként, a tudat korábbi állapotának kivetüléseként, mindegyik elmélet szerint a kutatók csak azt tudták kimutatni, amit saját maguk olvastak bele. A vallás kutatók vallást, a történészek történelmet, az irodalmárok irodalmat találtak benne.

A mítoszok történeteiből készültek eposzok, költemények, drámák, regények, operák, mesék, filmek, épültek rájuk vallások, világnézetek, ideológiák stb.

… a mítosz változatainak együtteséből áll. Lévi-Strauss - A mítoszok struktúrája 173.o.

Ezen megállapítás okán számunkra minden változat fontos és értékes. A változatok érdekes jelenségekre világítanak rá. Az alkalmazott elméletek, módszertan és a megfigyelésekből levont törvényszerűségek nem csak a mítosznak nevezett eredet mondákra, hanem a többi műfajba besorolt történetre is alkalmazhatóak. A kutatási eredményeket a tanulmányokban tesszük majd közzé.

Értelmezés

Értelmezés

A mai ember megfigyelő, mindenben jelentést keres. A régi ember viszont jelen van a létezésben.A balatoni halászok egyek voltak a természettel. Nem külső szemlélőként tekintettek a világra, hanem benne éltek a teremtett világban. Halászat előtt áldást kértek az Úrtól, énekeltek és táncoltak. Halászat közben Jézushoz fohászkodtak. Féltek az ember...
Bővebben
A mai ember megfigyelő, mindenben jelentést keres. A régi ember viszont jelen van a létezésben.
A balatoni halászok egyek voltak a természettel. Nem külső szemlélőként tekintettek a világra, hanem benne éltek a teremtett világban. Halászat előtt áldást kértek az Úrtól, énekeltek és táncoltak. Halászat közben Jézushoz fohászkodtak. Féltek az emberáldozatot is követelő Balaton haragos tündérétől. Mindenféle szellemlényeket láttak a vízben, barlangokban, forrásokban. Történeteikkel viszont egy logikai modellt adtak egy olyan ellentmondás megoldásához, mint például a megkövesedett congeria kagylók keletkezése, vagy a füredi gyógyvizes források létrejöttére. A lényeget fogalmazták meg a Balaton keletkezéséről is. A mese és mítoszelemzők mindig a mítosz mélyén levő örök igazságot keresik a mítoszokban. Ami bennük is van, csak meg kell találni a történetek sokféle változatának közös elemét és lefordítani mai nyelvre. Ezt a közös elemet Lévi-Strauss a mítosz keletkezését kiváltó intellektuális impulzusnak nevezi. A Balaton keletkezésének mítoszai esetében is van egy ilyen közös elem. Ez egy kőnek a kimozdítása, illetve valamilyen bűnös élet következményeként feltörő és a területet elöntő víz motívuma. A tudósok, akik külső megfigyelőként vizsgálják a környezetünket, ezt úgy fogalmazták meg, hogy a tektonikus erők mozgásának következtében a vízzáró réteg eltört és a kéregdarabok bezökkenésének következtében a bakonyi karsztvíz feltört a felszínre.

Az értelmezéseket bővebben majd a tanulmányokban tesszük közzé.

Kapcsolat
Balaton Mitológia – Zugor Zoltán
  • Mobil:
    (+36) 30-206-9911
  • E-mail:
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • Címünk
    6000, Kecskemét Szigliget utca 7.
Kövessen minket!

Balaton-m.hu © 2020 Minden jog fenntartva!