Források
A rendszerezés, feldolgozás folyamatban van. Remélhetően az elkövetkező években egy adatbázisban elérhető lesz valamennyi forrás.
Bővebben
A rendszerezés, feldolgozás folyamatban van. Remélhetően az elkövetkező években egy adatbázisban elérhető lesz valamennyi forrás.
Történetek
A felgyűjtött írott anyag nagyon vegyes, vannak írók, költők által szépen megfogalmazott igen magas művészi igénnyel létrehozott alkotások, máskor csak röviden lejegyzett történet, vagy pontatlan, töredékes megjegyzés. A történetek nyelvezete is sok esetben elavult, régies ebből kifolyólag a mai gyerekek és ifjúság számára nem kívánatos. Így eze...
Bővebben
A felgyűjtött írott anyag nagyon vegyes, vannak írók, költők által szépen megfogalmazott igen magas művészi igénnyel létrehozott alkotások, máskor csak röviden lejegyzett történet, vagy pontatlan, töredékes megjegyzés. A történetek nyelvezete is sok esetben elavult, régies ebből kifolyólag a mai gyerekek és ifjúság számára nem kívánatos. Így ezeket a vegyes formában meglévő történeteket fogalmazzuk át a célközönség életkorának, érdeklődésének és nyelvhasználatának megfelelően, hogy minden korosztály megkaphassa a maga érdeklődési körének megfelelő történeteket a számára érthető nyelven. Ízelítőül közlünk itt hat átfogalmazott rövid történetet a Balaton és a tihanyi kecskekörmök keletkezéséről.
Síró lányka
Ősidőben falvak állottak a Balaton helyén melyeket elborított a víz. Szodoma és Gomorra volt a nevük. Bizonyság rá az egyik falu templomának harangja, amit Györök alatt fogtak ki a halászok és ott tartja a Szent-György-hegy oldalában egy harangláb. A másik elsüllyedt falu templomának harangja pedig még most néha kihallatszik a víz mélyéről. Lent a Balaton fenekén áll az a templom, abban egy leány, előtte medence; a leány folyton sír, könnyei a medencébe folynak, amíg a leány sír, a Balatonban mindig lesz víz
Kedvesét sirató lányka
A Balaton helyén hajdanán édenkert volt és benne egy szép ifjú hölgy lakott, akit szerelmi bú emésztett. Boldogságát egy hűtlen ifjú rabolta el és folyton azt siratta. Oly bőségben folytak a leány könnyei, hogy az édenkertben folyó kis patak nem győzte azokat befogadni. A patak kérte az anyaföldet adjon egyszerre annyi vizet, hogy haragjával a hitszegőre szállhasson. A kis csermely óriási tengerré növekedett. Víz alá került az egész határ, a hitszegőt kergette, de nem érhette el, mert egy szellem határt vetett a víznek. Haragja most is dúl s mintha most is üldözné a hitszegőt, a víz naponként kiront a part felé.
Részeges pásztor
Régen, nagyon régen, egy iszákos kecskepásztor legeltette nyáját azon a réten, amely fölött most a Balaton terül el. A kecskék szeretnek széjjel futni és egyszer az egyik kecske nagyon messzire futott. A pásztor szaladt utána, de megbotlott egy kőben. Nagyon megharagudott és égtelenül káromkodott, aztán a követ a kecske után dobta. A kő alatt forrás volt, mely felszökött s elborította az egész vidéket. Elnyelte a nyájat és a pásztort is. Abból a forrásból lett a Balaton. Viharban ma is úgy látszik, mintha a haragos pásztor vonulna át nyájával.
Tihanyi juhászok
„„Átkozottak voltak azok a tihanyi juhászok! — Mondogatták az öreg tihanyi halászok. Réges-régen az egyik juhász kincset keresett a mai Balaton helyén. Kihengergetett egy követ, ami a tündérek áldozó köve volt. A kő helyén olyan forrás támadt, hogy csak úgy dőlt belőle a víz. Járt a környék eltömni a forrást, de bizony hiába! Annyi víz tört elő, hogy a juhászokat a népeket és még a kecskéket is elvitte a víz. Ha nem hiszitek nézzétek meg Tihanynál, még a mai napig is kidobálja a víz a kecskék körmeit.
András király
András magyar király, Szent István unokatestvére szegényen jött haza a háborúból. A Balaton mellékén kecskepásztorral találkozott, akitől pénzt kért kölcsön, de ez kijelentette, hogy nem adhat, mert neki sincsen s állítása megerősítésére Istent is felhívta tanúnak. Erre András azt felelte: „Isten tudja, hogy van pénzed. Büntessen hát meg nyájaddal együtt!" Erre a pásztort és kecskéit nyomban elnyelték a hullámok. A kecskék megkövesedett körmeit a Balaton még a mai napig is földobja.
Béla király
A távoli napokban, amikor a tatár hordák perzselték az országot, akkor Béla királynak, az udvaroncoknak és a királyi állatoknak is menekülniük kellett előlük. Egy rövid időre Tihanyban leltek menedéket. A tatárok azonban gyorsan vágtattak utánuk, így kénytelenek voltak tovább menni. Látták viszont, hogy a kecskék már nem bírnak tovább futni, hátra kell hagyni őket. Mégsem akarták, hogy az ellenségnek jó vacsorája legyen belőlük, ezért Béla király, minden kecskéjét belekergette a Balatonba, mely ma is kihányja az állatok megkövesedett maradványait, a kecskekörmöket.
Síró lányka
Ősidőben falvak állottak a Balaton helyén melyeket elborított a víz. Szodoma és Gomorra volt a nevük. Bizonyság rá az egyik falu templomának harangja, amit Györök alatt fogtak ki a halászok és ott tartja a Szent-György-hegy oldalában egy harangláb. A másik elsüllyedt falu templomának harangja pedig még most néha kihallatszik a víz mélyéről. Lent a Balaton fenekén áll az a templom, abban egy leány, előtte medence; a leány folyton sír, könnyei a medencébe folynak, amíg a leány sír, a Balatonban mindig lesz víz
Kedvesét sirató lányka
A Balaton helyén hajdanán édenkert volt és benne egy szép ifjú hölgy lakott, akit szerelmi bú emésztett. Boldogságát egy hűtlen ifjú rabolta el és folyton azt siratta. Oly bőségben folytak a leány könnyei, hogy az édenkertben folyó kis patak nem győzte azokat befogadni. A patak kérte az anyaföldet adjon egyszerre annyi vizet, hogy haragjával a hitszegőre szállhasson. A kis csermely óriási tengerré növekedett. Víz alá került az egész határ, a hitszegőt kergette, de nem érhette el, mert egy szellem határt vetett a víznek. Haragja most is dúl s mintha most is üldözné a hitszegőt, a víz naponként kiront a part felé.
Részeges pásztor
Régen, nagyon régen, egy iszákos kecskepásztor legeltette nyáját azon a réten, amely fölött most a Balaton terül el. A kecskék szeretnek széjjel futni és egyszer az egyik kecske nagyon messzire futott. A pásztor szaladt utána, de megbotlott egy kőben. Nagyon megharagudott és égtelenül káromkodott, aztán a követ a kecske után dobta. A kő alatt forrás volt, mely felszökött s elborította az egész vidéket. Elnyelte a nyájat és a pásztort is. Abból a forrásból lett a Balaton. Viharban ma is úgy látszik, mintha a haragos pásztor vonulna át nyájával.
Tihanyi juhászok
„„Átkozottak voltak azok a tihanyi juhászok! — Mondogatták az öreg tihanyi halászok. Réges-régen az egyik juhász kincset keresett a mai Balaton helyén. Kihengergetett egy követ, ami a tündérek áldozó köve volt. A kő helyén olyan forrás támadt, hogy csak úgy dőlt belőle a víz. Járt a környék eltömni a forrást, de bizony hiába! Annyi víz tört elő, hogy a juhászokat a népeket és még a kecskéket is elvitte a víz. Ha nem hiszitek nézzétek meg Tihanynál, még a mai napig is kidobálja a víz a kecskék körmeit.
András király
András magyar király, Szent István unokatestvére szegényen jött haza a háborúból. A Balaton mellékén kecskepásztorral találkozott, akitől pénzt kért kölcsön, de ez kijelentette, hogy nem adhat, mert neki sincsen s állítása megerősítésére Istent is felhívta tanúnak. Erre András azt felelte: „Isten tudja, hogy van pénzed. Büntessen hát meg nyájaddal együtt!" Erre a pásztort és kecskéit nyomban elnyelték a hullámok. A kecskék megkövesedett körmeit a Balaton még a mai napig is földobja.
Béla király
A távoli napokban, amikor a tatár hordák perzselték az országot, akkor Béla királynak, az udvaroncoknak és a királyi állatoknak is menekülniük kellett előlük. Egy rövid időre Tihanyban leltek menedéket. A tatárok azonban gyorsan vágtattak utánuk, így kénytelenek voltak tovább menni. Látták viszont, hogy a kecskék már nem bírnak tovább futni, hátra kell hagyni őket. Mégsem akarták, hogy az ellenségnek jó vacsorája legyen belőlük, ezért Béla király, minden kecskéjét belekergette a Balatonba, mely ma is kihányja az állatok megkövesedett maradványait, a kecskekörmöket.
Képek, szobrok, illusztrációk
A teljesség igénye nélkül álljon itt egy lista azoknak a művészeknek a nevével, akik készítettek olyan festményt, szobrot, kerámiát, illusztrációt, mely valamelyik balatoni mesét, mondát, mítoszt, legendát, regét és szövegtöredéket (röviden Balaton mitológiai történetet) vizuálisan jelenítette meg.Baracsi Gabriella - illusztráció - Nyulász Péter...
Bővebben
A teljesség igénye nélkül álljon itt egy lista azoknak a művészeknek a nevével, akik készítettek olyan festményt, szobrot, kerámiát, illusztrációt, mely valamelyik balatoni mesét, mondát, mítoszt, legendát, regét és szövegtöredéket (röviden Balaton mitológiai történetet) vizuálisan jelenítette meg.
Baracsi Gabriella - illusztráció - Nyulász Péter (2016): Kamor. Budakeszi: Betűtészta kiadó
Bedi László - szobor
Boa Endre - szobor
Bohony Beatrix - illusztráció - Nyulász Péter (2011): Helka, Budakeszi: Betűtészta kiadó
Borsos Miklós – szobor- grafika
Czinke Ferenc - illusztráció - Czinke Ferenc (1990): Tihanyi mesék. Veszprém: VMMI
Csávás Csaba - szobor
Grimm József – illusztráció - Lipták Gábor (2004): Aranyhíd. Balatonfüred: Városi Könyvtár.
Hoffer Ildikó – kerámia
Lipovszky-Drescher Mária – kollázs
Sinkó Veronika – illusztráció - Dömötör Ákos szerk. (1988): Az ólomerdő. Budapest: Móra
Major Lajos – szobor
Mátrai Lajos György – szobor csoport
Mészáros Emőke – illusztráció - Katona László (2003): Balatoni mesék 1. Tapolca: Balaton-felvidéki Múltőrző Egyesület.
Pártay István – freskó
Rékassy Eszter – illusztráció - Koncz Mária, Rékassy Eszter (2013): Legendák útján. Tihany: Tihanyi Legenda Kft.
Simorka Sándor - illusztráció - B. Kovács Fréda (2009): A tihanyi visszhang. Pomáz: Kráter
Szántó Piroska – illusztráció - Lipták Gábor (1968): Aranyhíd. Budapest: Móra.
Szepesi Szűcs Barbara - illusztráció - Nyulász Péter (2014): Ciprián, Budakeszi: Betűtészta kiadó
Túri Török Tibor – relief sorozat
Varga Éva – illusztráció - Katona László (2003): Balatoni mesék 1. Tapolca: Balaton-felvidéki Múltőrző Egyesület.
Varga Nándor – freskó
Vastagh Éva – szobor
Vollein Ferenc – festmény
Zugor Zoltán – festmény, illusztráció - Benedek Elek (2006): Magyar népmesék. Budapest: Novum
Zsolnai Plossek Aladár – freskó
A művészek alkotásaikban a forrásokhoz hasonlóan, nagyon vegyes formában, széles palettán jelenítik meg a Balaton mitológia történeteit. Evvel kapcsolatban már megjelent egy rövid tanulmány, (ZUGOR Zoltán A Balaton mítoszainak képi megjelenítése (2018)Tudományos Mozaik 15. szám. Budapest: Tomori Pál Főiskola, 73-90.) melynek végkifejleteként megállapítottuk, hogy „ a Balaton mítoszainak képi ábrázolása a kor művészi stílusától és a művész aktuális értelmezésétől függ”.
A tanulmány idevonatkozó részét itt olvashatják el.
A teljes tanulmány itt érhető el.
Baracsi Gabriella - illusztráció - Nyulász Péter (2016): Kamor. Budakeszi: Betűtészta kiadó
Bedi László - szobor
Boa Endre - szobor
Bohony Beatrix - illusztráció - Nyulász Péter (2011): Helka, Budakeszi: Betűtészta kiadó
Borsos Miklós – szobor- grafika
Czinke Ferenc - illusztráció - Czinke Ferenc (1990): Tihanyi mesék. Veszprém: VMMI
Csávás Csaba - szobor
Grimm József – illusztráció - Lipták Gábor (2004): Aranyhíd. Balatonfüred: Városi Könyvtár.
Hoffer Ildikó – kerámia
Lipovszky-Drescher Mária – kollázs
Sinkó Veronika – illusztráció - Dömötör Ákos szerk. (1988): Az ólomerdő. Budapest: Móra
Major Lajos – szobor
Mátrai Lajos György – szobor csoport
Mészáros Emőke – illusztráció - Katona László (2003): Balatoni mesék 1. Tapolca: Balaton-felvidéki Múltőrző Egyesület.
Pártay István – freskó
Rékassy Eszter – illusztráció - Koncz Mária, Rékassy Eszter (2013): Legendák útján. Tihany: Tihanyi Legenda Kft.
Simorka Sándor - illusztráció - B. Kovács Fréda (2009): A tihanyi visszhang. Pomáz: Kráter
Szántó Piroska – illusztráció - Lipták Gábor (1968): Aranyhíd. Budapest: Móra.
Szepesi Szűcs Barbara - illusztráció - Nyulász Péter (2014): Ciprián, Budakeszi: Betűtészta kiadó
Túri Török Tibor – relief sorozat
Varga Éva – illusztráció - Katona László (2003): Balatoni mesék 1. Tapolca: Balaton-felvidéki Múltőrző Egyesület.
Varga Nándor – freskó
Vastagh Éva – szobor
Vollein Ferenc – festmény
Zugor Zoltán – festmény, illusztráció - Benedek Elek (2006): Magyar népmesék. Budapest: Novum
Zsolnai Plossek Aladár – freskó
A művészek alkotásaikban a forrásokhoz hasonlóan, nagyon vegyes formában, széles palettán jelenítik meg a Balaton mitológia történeteit. Evvel kapcsolatban már megjelent egy rövid tanulmány, (ZUGOR Zoltán A Balaton mítoszainak képi megjelenítése (2018)Tudományos Mozaik 15. szám. Budapest: Tomori Pál Főiskola, 73-90.) melynek végkifejleteként megállapítottuk, hogy „ a Balaton mítoszainak képi ábrázolása a kor művészi stílusától és a művész aktuális értelmezésétől függ”.
A tanulmány idevonatkozó részét itt olvashatják el.
A teljes tanulmány itt érhető el.
